Támogató:
Zöld utat a zöldnek - Észak-alföldi Hulladéklerakó Rekultiváció
TARTALOMJEGYZÉK
A projekt esetében fejlesztendő tevékenységről a szó-szoros értelmében nem beszélhetünk, hiszen hulladéklerakási tevékenységet már nem folytatnak egyik érintett lerakón sem, bezárásuk megtörtént. A lerakók működése során folytatott hulladéklerakási tevékenység azonban minden esetben okozott valamilyen mértékű környezetkárosodást, mely a lerakók bezárása óta folyamatosan fennáll, mivel az érintett hulladéklerakókat nem a környezetvédelem elvárásai szerint létesítették, azok megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkeznek. Jelenleg a lerakókat nem használják, azok bezárásra kerültek, egyes lerakók (Martfű, Öcsöd, Csataszög) földtakarása kivételével, semmilyen rekultivációs munkálat nem történt. A felsorolt hulladéklerakási körülményeknek köszönhetően veszélyes, nem veszélyes, újrahasznosítható, és biológiailag lebomló hulladékok vegyesen kerültek deponálásra. A műszaki védelem hiányában a lerakás talaj- és talajvízszennyezést okozott.
A fejlesztendő tevékenység folyamata
- Környezetvédelmi felülvizsgálat készítése
- Rekultivációs terv készítése
- Kiviteli terv készítése
- Monitoring rendszer. Monitoring rendszer minden egyes hulladéklerakó esetén szükséges, jogszabály által előírt kötelező feladat. Vízelvezetés kialakítása, és engedélyeztetése szükségszerű.
- Rekultiváció elvégzése, kivitelezés
- Utógondozás lefolytatása: a vonatkozó jogszabály, és a rekultivációt elfogadó határozat egyedi előírásai alapján, a megadott határidőig az utógondozás lefolytatása (mintavételezés stb.)
A projektben résztvevő 19 település önkormányzata (Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Cserkeszőlő, Csépa, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaug) között létrejött gesztori megállapodás értelmében Öcsöd Nagyközség Önkormányzata gesztor önkormányzati feladatokat lát el a projekt előkészítési szakaszában.
A tervezett projekt előkészítésének biztosítása érdekében projektmenedzsment szervezet létrehozására került sor. A projekt előkészítés során a projektben részt vevő 19 önkormányzat egy jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoz létre.
A projekt befejezésére várhatóan 2013-ban kerül sor, a szakemberek a beruházástól az alábbi eredményt várják:
- a kialakult környezetszennyezés terjedésének megakadályozása
- humán kockázat csökkenése, megszűnése
- a terület tájbeillesztésével az érintett területek tájesztétikai megjelenése javul
- az érintett területek gazdasági értékének várható javulása (új területhasználatok, stb.)
- az érintett lakosság környezettudatosságának növelése, ezáltal a fenntartható fejlődés biztosítása
Háttér
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között a köztisztaság és településtisztaság biztosítása.A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rögzíti, hogy a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn (21. § (1)). A közszolgáltatás kiterjed(het) a 21. § (3) és (4) bekezdése értelmében a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére, valamint begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is.
A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet értelmében 2. § m) bekezdése alapján üzemeltető az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladéklerakó üzemeltetéséért, rekultivációjáért, utógondozásáért felelős. A fentiek alapján a települési hulladéklerakók üzemeltetői a helyi önkormányzatok, a rekultivációért az üzemeltető, illetve ennek hiányában a tulajdonos felelős (14. § (5) bekezdés). A területileg illetékes Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a felülvizsgálati eljárásra az érintett önkormányzatokat kötelezte.
Az elmúlt 10 évben, és a napjainkban sem valósult meg hulladékgazdálkodási célú fejlesztés a projekt által érintett települések egyikén sem. Kapcsolódó beruházás, az elmúlt tíz évben azonban több helyen is történtek hulladékgazdálkodási célú fejlesztések.
Minden településen elkészült a helyi hulladékgazdálkodási terve 2004-2008. évre vonatkozóan illetve a térségi hulladékgazdálkodási tervek.
Hulladéklerakók élővilága
A lerakók területe erősen roncsolt, bolygatott az eredeti vagy az arra utaló élővilág egyáltalán nem, vagy csak alig található meg rajta. A hulladéklerakókon és közvetlen környezetükben sajátos élővilág alakult ki. A növényvilágra főleg gyomtársulások jellemzőek, melyek tipikus fajai a következők pl.: foltos bürök (Conium maculatum), héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), tatár laboda (Atriplex Tatarica), faluszéli libatop (Chenopodium urbicum) stb..A roncsolt területeken teljesen eltűnt a tájhonos növényzet, helyüket romtalajokra jellemző nitrofil növényzet, gyomtársulások, és erőszakosan terjeszkedő behurcolt fajok (pl. gyalogakác) vették át, védett növény nem találhatóak a hulladéklerakókon.
Hulladéklerakók tágabb környezetének élővilága
Szolnoki ártér: a terület az Alföld flóravidék (Eupannonicum), Tiszántúl flórajáráshoz (Crisicum) tartozik. Potenciális erdőtársulásai a bokorfüzesek (Salicetum criandrae), a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis hungaricum), a kőris-mézgáséger láperdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum hungaricum), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum). Az iszapvegetáció jellemzőlágyszárú fajai az édesgyökér (Glychyrrhiza echinata), az iszaprojt (Limosella aquatica), a henye vasfű (Verbena supina), a varangyszittyó (Juncus bufonius), a barna palka (Cyperus fuscus).Szolnok-Túri-sík: a terület az Alföld flóravidék (Eupannonicum), Tiszántúl flórajáráshoz (Crisicum) tartozik. Potenciális erdőtársulásainak a fűz-nyár-éger ligeterdők (Salicetum albae-fragilis), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), a szíki tölgyesek (Pseudovino-Quercetum roboris) és a tatárjuharos lösztölgyesek (Acerei tatarici-Quercetum) tekinthetőek. Gyakoriak a szikes mocsarak (Bolboschoenetum maritimi), a sós sivatagi társulások (Suaedetum maritimae), a vakszikfoltok (Lepidio-Camphorosmetum), a hernyópázsitos rétek (Agrosti Beckmannietum). Lágyszárú fajok között megtalálható a süntök(Echinocystis echinata), a farkasfog (Bidens tripartitus), a magyar sóballa (Suaeda pannonica).
Tiszazug: a terület az Alföld flóravidék (Eupannonicum), Tiszántúl flórajáráshoz (Crisicum) tartozik. Potenciális erdőtársulásai a bokorfüzesek (Salicetum criandrae), a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis hungaricum), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum). A lágyszárúak között felbukkan a sziki saláta (Statice gmelini), a réti őszírózsa (Aster punctatus), a csillagboglárka (Raunculus pedatus). Tömegesebb előfordulású az erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum), bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollissima), a tarka nőszirom (Iris variegata).
Dél-Tisza-völgy: a terület az Alföld flóravidék (Eupannonicum), Tiszántúl flórajáráshoz (Crisicum) tartozik. Potenciális erdőtársulásai a bokorfüzesek (Salicetum criandrae), a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis hungaricum), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), valamint a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris). Foltokban megfigyelhetők a homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinae), az egyvirágú herével (Trifolium ornithopodioides) elegyes pusztai rétek.
Körösszög: a terület az Alföld flóravidék (Eupannonicum), Tiszántúl flórajáráshoz (Crisicum) tartozik. Potenciális erdőtársulásai a bokorfüzesek (Salicetum criandrae), fűz-nyár-éger ligeterdők (Salicetum albae-fragilis), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), és a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris). A nyílt társulások közül a sztyepprétek (Achilleeto-Festucetum pseudovinae australe) jelentősebbek. Gyakori az egyvirágú here (Trifolium ornithopodioides), a henye vasfű (Verbena supina), és a csilláros sárma (Ornithogalum refractum)
Vízrajzi adottságok
A projekt által érintett terület két meghatározó vízfolyása a Tisza és a Hármas-Körös. A területet ezen kívül belvízelvezető és öntöző csatornák hálózzák be, a folyókkal együtt sűrű vízhálózatot alkotva.Az érintett terület árvízi veszélyeztetettség szempontjából az ország egyik legkedvezőtlenebb földrajzi és vízrajzi fekvésű helye. Jász-Nagykun-Szolnok megye területének 76%-a tartozik az 1%-os valószínűségű árvízi öblözetbe. Az érintett települések majd mindegyike árvíz által veszélyeztetett területen található. A projekt egyetlen Bács-Kiskun megyei települése is (Tiszaug) a Tisza mellett fekszik, árvíz szempontjából szintén veszélyeztetett.
Az árvízvédelmet a kiépített gátrendszer (elsőrendű, másodrendű) biztosítja, melyek a Közép-Tisza Vidéki, valamint az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében vannak. A védvonalak kiépítettsége nem kielégítő, és külön problémát jelentenek a magasparti szakaszok is. Ezen szakaszokon jelentős magassági hiányok mutatkoznak. Közvetlenül ártéren egyik települési hulladéklerakó sem fekszik, fentiekben kifejtett árvíz általi veszélyeztetettség azonban a legtöbb esetben fennáll. 1%-os valószínűségű árvízi öblezet területén az alábbi hulladéklerakók tartoznak: Cibakháza, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Szelevény-Halesz, Tiszaföldvár, Tiszasüly, Tiszaug.
A terület vízrajza miatt (2 meghatározó folyóvölgy) a települések döntő többségénél tartósan magas talajvízállások figyelhetők meg. A talajvíz magasságát döntően a vízfolyástól való távolság határozza meg. A folyó menti települések esetében (Pl: Tiszainoka, Tiszaug) a talajvíz átlagos szintje 82-84 mBf (1980-2001 közötti adatok alapján). A terepszint magassága kb. 85 mBf., tehát a talajvíz átlagos mélysége a területen 1-3 m körüli. A Tiszához való relatív közelségnek köszönhetően hasonló a talajvíz átlagos magassága Besenyszög, Csataszög Hunyadfalva, Kőtelek és Tiszasüly térségében.
Fokozottan védett vízbázisok, veszélyeztetett ivóvízbázisok:
A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny vagy kevésbé érzékeny területen találhatóak a projektben szereplő települések. A települések a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet szerinti érzékenységi besorolását a következő táblázat mutatja be.
| Település neve | Felszín alatti víz érzékenységi besorolás |
|---|---|
| Besenyszög | Érzékeny |
| Cibakháza | Érzékeny |
| Csataszög | Érzékeny |
| Cserkeszőlő | Érzékeny |
| Csépa | Érzékeny |
| Hunyadfalva | Érzékeny |
| Kőtelek | Érzékeny |
| Martfű | Érzékeny |
| Mesterszállás | Érzékeny |
| Mezőhék | Kevésbé érzékeny |
| Nagyrév | Érzékeny |
| Öcsöd | Érzékeny |
| Szelevény | Érzékeny |
| Tiszaföldvár | Kevésbé érzékeny |
| Tiszainoka | Érzékeny |
| Tiszakürt | Érzékeny |
| Tiszasas | Érzékeny |
| Tiszasüly | Érzékeny |
| Tiszaug | Érzékeny |
« « «
Vissza a főoldalra