1. Előzmények

A projektben résztvevő települési önkormányzatok 2008. október 16-án megállapodást kötöttek, hogy a területükön található lezárt hulladéklerakók rekultivációját közös program keretében valósítják meg és a projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi források biztosítása érdekében a Környezet és Energia Operatív Program keretében megjelent "KEOP-2.3.0 A települési és szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése" című kétfordulós pályázati konstrukcióra közösen nyújtanak be pályázatot.

A projektben résztvevő 19 település önkormányzata (Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Cserkeszőlő, Csépa, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaug) között létrejött megállapodás értelmében Öcsöd Nagyközség Önkormányzata gesztori feladatokat lát el a projekt előkészítési szakaszában.

"A Szelevényi és az egykori Hunyadfalva-Kőtelki hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó települések szilárdhulladék-lerakóinak térségi szintű rekultivációs programja" című közös pályázat benyújtására 2008. október 1-én került sor. Az első fordulóra benyújtott pályázatot a bíráló bizottság javaslata alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásra érdemesnek ítélte, melynek eredményeként a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (KvVM FI), mint közreműködő szervezet 2009. március 12-én megkötötte a támogatási szerződést a közös pályázókat képviselő Öcsöd Nagyközség Önkormányzatával a projektfejlesztési feladatok végrehajtására vonatkozóan.

2. A projekt célkitűzései

A felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződésének megakadályozása érdekében létfontosságú a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő, bezárt hulladéklerakók rekultivációja. A projektben szereplő felhagyott települési hulladéklerakók műszaki kialakítása, és üzemeltetésük nem felelt meg a környezetvédelmi elvárásoknak, ezért valamilyen mértékű környezetkárosodás veszélye jelenleg is fennáll.

A projekt közvetlen célja, hogy a projektben érintett 19 település, 20 szilárdhulladék-lerakójának rekultivációja a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági kötelezéseknek megfelelően, engedélyes tervek alapján megvalósuljon.

Hosszú távú cél, hogy a rekultiváció elvégzése által a környezetszennyezés - lehetőségek szerinti - megszűntetése, mérséklése, megfigyelése, a szükséges beavatkozások megtétele, a szennyeződés további terjedésének megakadályozása révén, a lerakók térségében jelentkező környezeti terhelés jelentősen csökkenjen, ezáltal javítva az érintett térség környezeti elemeinek állapotát.

A kialakuló, egészségesebb települési környezet révén a település vonzereje megnő, környezeti szempontú megítélése javul. A projekt megvalósítása hozzájárul az érintett lakosság környezettudatos gondolkodásának fejlesztéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához. A rekultiváció végrehajtása révén a hulladéklerakók által elfoglalt területek jelenleg csökkent gazdasági értékének javulása is várható.

A projekt elsődleges célcsoportja az érintett 19 település hozzávetőleg 45.000 fős lakossága, ugyanis a környezetét szennyező, a település környezetének esztétikai képét negatívan befolyásoló szilárdhulladék-lerakók rekultivációja révén minden településen tisztább, rendezettebb körülmények alakulnak ki, azaz egy lakhatóbb és környezeti szempontból kisebb mértékben terhelt települési környezet jön létre.

3. Rekultivációval érintett hulladéklerakók

A projekt végrehajtása során a következő hulladéklerakók rekultivációjára kerül majd sor:

Hulladéklerakási tevékenységet már nem folytatnak egyik érintett lerakón sem, bezárásuk megtörtént. A lerakók működése során folytatott hulladéklerakási tevékenység azonban minden esetben okozott valamilyen mértékű környezetkárosodást, mely a lerakók bezárása óta folyamatosan fennáll, mivel az érintett hulladéklerakókat nem a környezetvédelem elvárásai szerint létesítették, azok megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkeznek.

Ezek a felhagyott hulladéklerakók olyan roncsolt területek, melyek környezetvédelmi sem tájesztétikai szempontból nem maradhatnak a jelenlegi állapotukban. Környezetvédelmi szempontból a fennálló környezetszennyezés jelent veszélyt, tájesztétikai szempontból az érintett területek társadalmi-gazdasági fejlődésére lehet negatív hatással a meglévő állapot konzerválódása.

A lezárt hulladéklerakók többségében, egyes lerakók (Martfű, Öcsöd, Csataszög) földtakarása kivételével, semmilyen rekultivációs munkálat nem történt. A hulladéklerakási körülményeknek köszönhetően veszélyes, nem veszélyes, újrahasznosítható, és biológiailag lebomló hulladékok vegyesen kerültek deponálásra. A műszaki védelem hiányában a lerakás talaj- és talajvízszennyezést okozott, melynek mértéke csak utólagos mérésekkel állapítható meg, mivel monitoringozást nem folytattak a hulladék lerakási tevékenység során.

Egyes hulladéklerakók esetén, a környezetszennyezés megállapítása érdekében már elkészültek a környezetvédelmi felülvizsgálatok, és ez alapján a műszaki beavatkozást meghatározó rekultivációs tervek is. A lerakók nagy részénél azonban szükség van a környezetvédelmi felülvizsgálat, a rekultivációs terv, vízjogi engedélyes terv, kiviteli terv elkészítésére, és engedélyeztetésére is. A kiviteli terv készítése, rekultiváció elvégzése illetve az utógondozási tevékenység lefolytatása minden lerakónál szükséges, elvégzendő feladat.

4. Rekultiváció végrehajtásának lehetséges módozatai

A hulladéklerakók rekultivációjának módja a környezetszennyezés mértékétől, a lerakott hulladék mennyiségétől, a stabilizálódási folyamatok mértékétől stb. függően különböző lehet. A lehetséges műszaki megoldásokat a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet szabályozza, melyek a következők:

A. felső záróréteg kialakítása két ütemben
Átmeneti (1.ütem) és végleges felső záróréteg (2.ütem) rendszer kialakítása. A hulladéklerakót átmeneti felső záróréteg rendszerrel kell lezárni (legfeljebb 10 év), amíg a hulladéktest biológiailag lebomló szerves összetevőinek stabilizálódása be nem következik, valamint intenzív gázképződés, vagy a lerakó süllyedése várható. A végleges záróréteg rendszer akkor alakítható ki, ha a stabilizálódási folyamat gyakorlatilag befejeződött.

B. felső záróréteg kialakítása egy ütemben
Végleges felső záróréteg rendszer kialakítása. A jogszabály szerint amennyiben a hulladéklerakóban 10 000 m3-nél kevesebb a lerakott hulladék mennyisége, a rekultivációt a végleges záróréteg rendszer kialakításával 1 ütemben is el lehet végezni.

C. hulladék teljes felszedése és helyben vagy más helyen történő kezelése
A rekultivációs műszaki megoldás kiválasztásánál a tervezőnek lehetősége van minden esetben a kitermelést, és elszállítást választania, ez azonban a tapasztalat szerint költségesebb megoldás, valamint a hulladék elhelyezése is problémás lehet (hulladék lerakása egy üzemelő térségi hulladéklerakón). A hulladék kitermelése és elszállítása ezért csak abban az esetben indokolt, ha a környezetkárosodás ezt szükségessé teszi (pl. bizonyíthatóan közvetlen talajvízszennyezés áll fenn), illetve nagyon kicsi (<3000 m3) a lerakott hulladék mennyisége.

A projekt által érintett hulladéklerakók rekultivációs módjának a végleges meghatározására a részletes megvalósíthatósági tanulmány és a műszaki tervek elkészítését, valamint a szükséges hatósági engedélyek beszerzését követően kerül majd sor. Jelenleg a projekt előkészítése zajlik.